Történelmi jelentőségű fejlesztésnek nevezték a projektbemutatón a most folyó CIVAQUA projekt első ütemének megvalósítását, amely Debrecen és térségének vízhiánypótlására valósul meg, azaz a Tisza vize a Keleti-főcsatornán és a Tócó vízfolyáson keresztül jut el Debrecenbe. A megvalósulás a félidejéhez érkezett, ebből az alkalomból tartottak szakmai találkozót a Debreceni Egyetem Innovációs Központjában 2022. november 29-én.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság konzorciumában megvalósuló „CIVAQUA-Tócó projekt,
mint a Hajdúhátsági Többcélú Vízgazdálkodási Rendszer átalakítása, kibővítése” elnevezésű fejlesztés szükségességét az elmúlt évek szélsőséges,
vízhiányos időjárása tette elkerülhetetlenné, amely az európai unió és magyar állam támogatásával több mint 15,7 milliárd forintból valósul meg.
Az eseményen elsőként Dr. Papp László, Debrecen Megyei Jogú Város polgármestere köszöntötte a megjelenteket, majd szólt a várost érintő kiemelkedő fejlesztésről, amely a félidejéhez érkezett.
– Óriási öröm és megtiszteltetés, hogy a város és Magyarország egyik legjelentősebb vizes projektjének előrehaladásáról tarthatunk találkozót – mondta a polgármester. Hangsúlyozta, hogy már a hetvenes években fontosnak tartották volna a fejlesztés megvalósítását, hiszen abban az időben fogalmazódott meg először a beruházás gondolata. Kiemelte: a hosszú előkészítő munka után megtisztelő, hogy nekünk jutott a feladat, hogy sáfárkodhatunk a város szinte legfontosabb vizes projektjének megvalósításában. Debrecen vízfogyasztásának jelentős mértékű növekedésével számolhatunk ugyanis a következő években.
Papp László ugyanakkor hangsúlyozta: ez a program nem a város vízellátását, inkább a vízháztartását hivatott befolyásolni, a város környezetvédelmi állapotának javulására, illetve a vízgazdálkodási szempontok kielégítésének kiszolgálására és támogatására született. Debrecen vízellátása és vízháztartása a CIVAQUA projektnek köszönhetően hosszú távon kiegyensúlyozott. Ebben jelentős szerepet tölt be a program első ütemének megvalósítása és bíznak benne, hogy 2023 második félévében Debrecen olyan felszíni vizekkel tud gazdálkodni, amelyekkel korábban nem volt lehetősége.
A polgármester röviden ismertette, hol tartanak jelenleg a munkálatok, amelyet maga is megtekintett, de szólt a várt második ütemről is, mely révén majd a Nagyerdő vízháztartásán is javítani tudnak, illetve a város déli, délkeleti részén lévő tavak is folyamatos vízutánpótlásban részesülnének. Kiemelte, hogy ezek a fejlesztések szorosan hozzátartoznak és összefüggenek a városfejlesztés céljaival.
Elmondta: Debrecen felszíni vizekben nem bővelkedő város, éppen ezért fontos cél a projekt megvalósítása, hogy Debrecen fejlődésével, növekedésével összefüggésben, illetve a várost körülölelő rendkívül értékes termőföldek öntözésével kapcsolatban előrelépés történjen.
A tervezés során igyekeztek a programot társadalmasítani, egy ötletpályázatot hirdettek, és az értékes ötleteket folyamatosan építik be a CIVAQUA megvalósításába.
Végül a polgármester történelmi jelentőségű jelzővel illette a programot, mert valóban évtizedeken keresztül zajlott a várakozás és most a város a megvalósítás kapujában van. Ismertetője végén megköszönte a kormány és az OVF támogatását.
Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője elsőként a magyar vízgazdálkodásban helyezte el a projektet. Mint fogalmazott: a vízgazdálkodás szoros versenyben van és nagy kihívás előtt áll, egyrészt Debrecen fejlődésével, hiszen több ezer munkaerő jelenik meg a jövőben a térségben, másrészt utalt arra, hogy milyen aszályos évek vannak mögöttünk. Ezt megerősítette egy statisztikai adattal, mely szerint 1931 óta mért aszályindex összes rekordját megdöntötte az idei szárazság.
Az elmúlt néhány évtizedben tapasztalt szélsőséges időjárás azt bizonyítja, hogy fel kell készülni az elhúzódó és egyre gyakoribbá váló vízhiányra, a térség vízgazdálkodási helyzetének javítására – mondta Láng István, aki hangsúlyozta: napirendre kell venni a Keleti főcsatorna mederkotrását is.
Kiemelte, hogy Debrecen és térségének vízellátása, vízháztartása hosszú távon biztosított, de a fejlesztés nem áll le, már tervezik a CIVAQUA második ütemét. Emellett a főigazgató javaslatára a nyírségi vízpótlásnak lesz egy déli iránya, amely keretében Nyíradony és Hajdúsámson érintésével indítanak el még egy vízsugarat Debrecen felé, hiszen önmagában a közbenső térségre is szükség lesz vizet juttatni. Debrecen biztosabb lábakon áll, ha ebből a térségből is érkezik víz – mondta Láng István, hozzátéve: látva a város fejlődését, nem tartja soknak majd a jövőben ezt a vízmennyiséget Debrecennek és térségének.
Zárásként Láng István elmondta: a cél az, hogy a lemaradás után a vízért folytatott versenyt megnyerjék, és ez a vízügyes szakembereken nem fog múlni, hiszen ismerik azt az érzést, amikor a víz megjelenik a tájban.
A projektbemutató keretében Kincses Dániel, a TIVIZIG igazgatója beszámolt a beruházás legfontosabb kivitelezési feladatairól, illetve azok előrehaladásáról, jelenlegi állásáról.
Megtörténik a rendszer vízellátását a Keleti-főcsatornából biztosító HTVR szivattyútelep felújítása egy darab új szivattyú beépítésével, valamint az ehhez kapcsolódó új udvartéri nyomócsövek kialakításával. A munkálatok mind az udvartéren mind gépteremben folyamatban vannak.
H-II és H-II/A néven 1 000 mm átmérőjű nyomóvezeték épül összesen csaknem 13 kilométer hosszban. A Keleti-főcsatorna vize ezen az új nyomóvezetéken keresztül jut el a szivattyúteleptől a szintén a projekt keretében megépülő 3 000 m3 térfogatú vasbeton kiegyenlítő tározóhoz, amelyet a térségi magas ponton alakítanak ki Debrecen-Józsa fölött, a Bodai bekötőút közelében. A rendszerben ez a feladat jelenti a legnagyobb kihívást, mivel a Keleti-főcsatorna és a kiegyenlítő tározó közötti szintkülönbség 63 méter. Az 1 000 mm átmérőjű nyomóvezetékből több mint 10 kilométert már lefektettek, a kiegyenlítő tározó kiviteli terveinek készítése még folyamatban van.
A vizet a kiegyenlítő tározótól az ugyancsak most megépülő, mintegy két km hosszú, 600 mm átmérőjű gravitációs vezeték (H-II/B) juttatja majd el a Tócó forrásvidékére, a Mélyvölgyi-érbe. Innen egy csaknem egy kilométer hosszú nyílt földmedrű árok vezeti a vizet a Tócóba. A gravitációs vezetékből 1,6 kilométert már lefektettek.
Az összességében 15 km-es vezetékrendszer működtetéséhez elengedhetetlen 20 vasbeton akna megépítése. Ezek kivitelezése a vezetéképítéssel összhangban történik, eddig 13 db készült el.
A projekt fontos eleme a Tócó-völgyi felső vízellátó útvonal kiépítése. Ennek érdekében a Tócó mentén megépül 14 duzzasztó műtárgy és négy fenéklépcső. Megtörténik a Tócó medrének rehabilitációja a Józsai városrész mellett, valamint megépül egy 23 000 m3 térfogatú tározó a debreceni Vezér út térségében. Ennek a tározónak a kivitelezése már elkezdődött, jelenleg a töltésépítés zajlik, miközben a Tócó műtárgyépítések előkészítéseként a cserje- és fairtási munkák is megindultak.
Sajtóközlemény letöltése
GALÉRIA