„Megfejthetetlen, mi bírhatott rá harmincezer embert, hogy olyan vidéket válasszon lakóhelyül, ahol sem forrás, sem folyó nincs.” (Robert Townson angol utazó 1793.)
A Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője 1999-től 2007-ig, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium vízügyi szakállamtitkárrá történő kinevezéséig, Kóthay László volt. A szakember munkája elismeréséül 2005-ben a Magyar Köztársaság Érdemrend Lovagkeresztjét vehette át, majd később Vásárhelyi Pál Díjjal is jutalmazták.
A vízügyi szakemberrel készült interjúban annak a projektnek a szükségességéről beszélgetünk, amely vissza nem térítendő európai uniós és hazai támogatásból, azaz 15,748 milliárd forintból valósul meg, és Debrecen és térségének vízellátását változtatja meg.
A hetvenes évek elején felmerült a Hajdúhátsági Többcélú Vízgazdálkodási Rendszer kiépítésének gondolata. 1977-ben el is indult az első ütem, de a projektet gazdasági okok miatt leállították. Most egy régi álom valósul meg a projekt kivitelezésével.
– A hetvenes években több kihívással kellett szembenéznie a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóságnak – kezdte a visszatekintést Kóthay László. Az egyik kihívás az volt, hogy a Debrecentől keletre lévő belvízrendszereket hogyan alakítsák át, hogy azok teljesítőképessége a megnövekedett igényeket kielégítse. Én úgy gondolom, hogy az, amit a hetvenes években megálmodtak az elődeink, az egy rendívül előremutató elgondolás volt. Akkor, amikor azt mondják ránk, vizesekre, hogy környezetrombolók vagyunk, akkor már a hetvenes években ők voltak az első környezetvédők megítélésem szerint, akik a környezet védelme érdekében akarták a vízpótlást biztosítani a térségben. A Hajdúhátsági Többcélú Vízgazdálkodási Rendszer (HTVR) alapötlete tehát ennek köszönhető, hogyan hozzuk minél közelebb a Kelet- főcsatorna vizét Debrecenhez különböző célok elérése érdekében. Tehát 1973-ban kezdődött a HTVR tervezése, majd a tervek elkészítését követően 1977-ben kezdődtek a kivitelezési munkák. Ez akkor, abban az időszakban nagyszabású beruházásnak indult.
A CIVAQUA program feladata a Hajdúhátsági Többcélú Vízgazdálkodási Rendszer továbbfejlesztése úgy, hogy az eredeti célokat megtartva, az azóta eltelt évtizedek megváltozott igényeihez, technológiai kihívásaihoz igazodik.
– A kétezres évek elején leporoltuk a múltat és egy teljesen új konstrukciójú megoldással próbáljuk az eredeti célokat teljesíteni. Ez környezetvédelemi, természetvédelmi, öntözésfejlesztési, térségfejlesztési projekt. Iparivíz igények kielégítését ez a projekt nem tervezte akkor sem és nem tervezi most sem – hangsúlyozta a vízügyi szakember, majd így folytatta:
Ennek a projektnek nem véletlenül CIVAQUA-Tócó projekt a neve. Azért ez a név, mert egy új fejlesztési elem került bele az eredeti elképzelésekbe az, hogy a Tócót ismét élővé tegyük. Régen még vízimalmokat is hajtott maga a Tócó, de sajnos az elmúlt húsz évben annyira kiszáradt, hogy gyakorlatilag vízpótlás nélkül az már élettelennek tekinthető. A projekt elsősorban a Tócó megtáplálását célozza, közel háromszáz l/s vízmennyiséget lehet majd a Tócóba juttatni.
A tervek szerint a projekt első üteme 2023 novemberében fejeződik be, amely magában foglal a Tócó mentén 14 duzzasztóműtárgyat és négy fenéklépcsőt. Megtörténik a Tócó medrének rehabilitációja a Józsai városrész mellett, valamint megépül egy 23 000 m3 térfogatú tározó a debreceni Vezér út térségében.
Képgaléria
a Hajdúhátsági Többcélú Vízgazdálkodási Rendszer (HTVR) 1977-ben kezdődött kivitelezési munkáiról